Nem tudom pontosan, hogy ma milyen ünnep van. de ebben a városban, ahol élek, és három ország sarkai futnak össze, gyakran ünnepelnek valamit az emberek.
Tegnap úgy-e Szűz Máriának elmondta az angyal, hogy gyermeke lesz. Különben ugyanis nem tudta volna, mert mint valamennyiünk előtt ismeretes, Krisztus, kereszténységünk Prófétája a Szentlélektől fogantatott, és ez a fogantatási folyamat az én anatómiai, valamint élettani és szexuál- pszcihologiai ismereteim szerint nem lehetett maradandó élmény. Sőt, gyanakszom, hogy észrevehetetlenül zajlott az ügy, másképpen Máriának nem kellett volna megmondani, hogy fia születik. Tudta volna magától, és elég ideges lehetett, mert József, egy idős asztalos csak a jegyese volt, nem a férje, és - feltételezem- hosszú jegyességük alatt az idős úr nem sok kárt tett a vetésben. A Gyermek születése után már nem is esik sok szó róla, akkor búcsúzik el a bibliából, mikor Heródes paranojája miatt Egyiptomban szöknek Máriával, és a kis Jézussal. Tudjuk, hogy egy okos Csillag mutatta az utat, ezután még jöttek a Három Királyok, (gyengébbek kedvéért Gáspár, Menyhért, Boldizsár /hogy ezt a kiköpött és hamisítatlan székely keresztnevet honnan kapta e király, az máid kétséges/). Rátalálnak a Gyermekre, leadják ajándékaikat, a tömjént, mírrhát , a harmadikra nem emlékszem -talán aranyat-, de ezzel József aztán el is tűnik a színpadról, színpadi nyelven: József el, a balfenéken.
De nem is ezzel akartam foglalkozni, hanem a mai nappal. Tegnapi csúfos leszereplésem miatt ma már együtt mentünk ki, mégpedig félreértések elkerülése végett. A Dóm téren szembejött velünk két Angyal. Fehér hosszú ruha, libatoll szárnyak, sőt, glóriola pehelyből, szóval, minden volt, szerpentin, konfetti, glóriola, minden. A lányok, -mert mondanom sem kell, leányangyalok voltak, és ez egyáltalán nem természetes, hiszen ismeretes a bibliából, hogy minden rendes, valamirevaló angyalnak férfineve van, Gáriel, Micháel, Lucifer, stb. ez utóbbi azonban nem sokáig, mert engedetlensége miatt ledobták valamelyik felhőről, és egyenesen a pokolba jutott, ahol is rögtön fejedelmet csináltak belőle, és még sok helyen olvasni ezt-azt az angyalok "neméről", de ez a része a dolognak elég kétes, és így nem foglalkozom vele-, szóval, a Leányangyalok kezeiben szórólapok voltak, és mindenkinek osztogatták... Én nem kértem belőle. Mégpedig azért nem, mert e városban minden négy évben van egy hatalmas katolikus ünnep, ahol Jézus ereklyéit mutogatják, többek között egy pelenkát is az isteni Gyermektől, és ez nekem már sok egy kicsit. Ezért nem is foglalkoztam az Angyalokkal, és jól is tettem, mert nemsokára egy két méter magas rózsaszínű NYÚLLAL találkoztunk. Mókussereget vezetett, ez volt az egyetlen csodálatos benne, mert -úgy-e az ember mindennap találkozhat egy rózsaszínű nyúllal, pláne így húsvét előtt, de iskolásgyerekek hada mókusfülekkel és farokkal ellátva valahogy nem talál bele a húsvéti ünnepi körbe.
Mindegy. Az egész dolog csak azért érdekes, hogy megtudjátok legjobb barátnőim, Ti, Százan, hogy milyen csodálatos Mesevárosban lakom én. És, hogy itt kivétel nélkül mindennap csoda érdekes dolgok történnek. Vagy majdnem....
