A válaszok erre a naplóbejegyzésre érkeztek:
| ||
![](javascript: kep("http://static.hoxa.hu/pic/naplo_kepek/2010/0613/11064603.jpg",149,195);) sokoldalú asszony. Kétszeres szakorvos, a magyar és a német orvosi kamara tagja, grafikusművész és író. Regényeket, szociográfiai tanulmányokat, verseket ír. Erdélyben, Marosvásárhelyen született, 1975 óta Németországban él, de sok időt tölt Magyarországon is. Könyveit magyar nyelven írja, és kizárólag hazánkban jelennek meg munkái. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik őt. Képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. A mesélés örömét a nagymamájától örökölte. Sokan őt tartják a "női Moldovának". Az Irodalmi Rádió szerzője. Eddig több mint húsz különböző témájú könyve jelent meg. Könyvei borítói a saját képei felhasználásával készülnek. "Rendszerint a történet van meg előbb. Aztán belegondolok, milyen színű is lehet, ki az, akiről szól. Így születik a címlap. Mindig tudom, milyen színű történetet írok. Földillatú, földszínű, mesés történeteket." Eddig megjelent művei: Lángba borult a tenger (2004), A tizenegyedik parancsolat (2004), A különös szerető (2005), Hordalék (2005), Judit szimfóniája (2006), Ki akar egy női testet (2007), Csak most lett vége (2007), Ágyő! (2007). |
Ehhez annyi mondanivalóm van, hogy a három utolsó cím nem könyv. Az "áGyő " egy vers,a másik kettő egy-egy novella.
De szép tőletek, és köszönöm szépen Nektek, hogy egy ilyen "mezei" "íróval", mint én, foglalkoztok.
